Cardano blokklánc: Mélymerülés a technikai innovációba és a staking rendszerbe

A Cardanót 2017-ben alapította Charles Hoskinson, az Ethereum egyik társalapítója, hasonló céllal: egy decentralizált hálózat kiépítése intelligens szerződések és pénzügyi alkalmazások számára. De az Ethereummal ellentétben, amely a gyors fejlesztést és telepítést helyezte előtérbe, a Cardano a kutatás-központú megközelítést alkalmazta, és minden frissítést szakértői értékelés révén tesztelt a megvalósítás előtt.

A Cardano egy proof-of-stake blokkláncként született, fő hangsúlyt fektetve a magas díjak és a túlzott energiafogyasztás nélküli skálázásra. Célja, hogy megoldja a más nagyobb blokkláncokban tapasztalt számos hiányosságot. Ebben a cikkben részletezzük, hogyan működik a Cardano blokklánc, és miben különbözik a többitől.

Cardano vs. Ethereum

Ha már használtál Ethereumot egy forgalmas kereskedési ülés alatt, valószínűleg érezted már a hálózati torlódás fájdalmát. A tranzakciók akadozásra lassulnak, a díjak pedig kiszámíthatatlanul megugranak – néha többe kerülnek, mint maga a tranzakció. A Bitcoin, bár biztonságos és széles körben elfogadott, egyáltalán nem okosszerződések kezelésére készült. Sőt, még a Bitcoin sem képes hatékonyan kezelni a nagy tranzakciós volumeneket. Mindkét hálózat dolgozik a fejlesztéseken, de az alapvető korlátok továbbra is fennállnak.

Itt jönnek képbe az alternatív blokkláncok, amelyek közül a Cardano kiemelkedik. A Cardano küldetése az volt, hogy a rendszert a semmiből újratervezze egy szakértők által lektorált fejlesztési folyamat segítségével, hogy elkerülje az elhamarkodott javításokat és a későbbi skálázhatósági problémákat. A proof-of-work bányászat helyett egy Ouroboros nevű proof-of-stake rendszeren fut, amely jelentősen alacsonyabb energiafogyasztással dolgozza fel a tranzakciókat, miközben megőrzi a biztonságot.

A tokenek küldésén túl a Cardano támogatja az intelligens szerződéseket, a decentralizált alkalmazásokat és a stakinget – de beépített mechanizmusokkal, amelyek megakadályozzák, hogy a nagy validátorok uralják a hálózatot. A Cardano egy kiváló példa egy olyan blokkláncra, amelyet úgy terveztek, hogy a magas díjak vagy a centralizáció tipikus kompromisszumai nélkül skálázható legyen, így a működésének megértése mindenképpen megéri az idejét. Vágjunk bele.

Cardano és DeFi: A gyenge láncszemek kezelése

A decentralizált pénzügyek (DeFi) egy bankok vagy közvetítők nélküli pénzügyi rendszert ígértek – ahol bárki közvetlenül kölcsönözhet, kölcsönt vehet és kereskedhet. A gyakorlatban azonban technikai szűk keresztmetszetek akadályozták a fejlődést. Az Ethereum – a legtöbb DeFi alkalmazás gerince – magas tranzakciós díjakkal és hálózati torlódásokkal küzd. Amikor a kereslet megugrik, a felhasználók gyakran olyan gázdíjakkal szembesülnek, amelyek a kis kereskedéseket gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszik.

A Cardano másképp közelíti meg a DeFi-t. A proof-of-stake rendszere úgy van kialakítva, hogy több tranzakciót kezeljen alacsonyabb költséggel, miközben elkerüli a centralizációs kockázatokat. A hálózat nem csupán az Ethereum modelljét másolja – célja, hogy javítsa annak gyengeségeit azáltal, hogy a kezdetektől fogva beépíti a skálázhatóságot és a biztonságot.

Cardano, A lassú és biztos

A legtöbb blokklánc projekt a "gyorsan mozdulj és rontsd el a dolgokat" mentalitás alapján működik. Ahogy egy projekt fejlődik, a csapat gyorsan frissíti a rendszert, és később javítja a problémákat. Ez a megközelítés nagy horderejű sebezhetőségekhez, intelligens szerződések hibáihoz, nem is beszélve a milliárdos elvesztegetett pénzekről.

A Cardano Ouroboros konszenzusa

Valószínűleg hallottál már a kriptovaluta-stakingről – a tokenek zárolásának gyakorlatáról, hogy egy hálózatot támogass és jutalmakat szerezz. De tudtad, hogy nem minden proof-of-stake rendszer működik ugyanúgy? Egyesek tisztességtelen előnyt biztosítanak a legnagyobb szereplőknek, mások hagyják, hogy egy maroknyi validátor átvegye az irányítást és visszaéljen a hálózattal. Ennyit a decentralizációról, mi? A Cardano Ouroboros protokollja ezen hibák kezelésére szolgál. Célja, hogy a rendszer decentralizált maradjon, és mindenkinek tisztességes esélye legyen a jutalmak megszerzésére.

Így működik: Ahelyett, hogy hagyná, hogy a legnagyobb validatorok dominálják a blokkgyártást (mint például az Ethereum), a Cardano véletlenszerűen kiválaszt egy "slot leadert" minden blokkhoz. Talán sejted, hogy ez nagyon hasonlít egy lottóhoz. Mindenkinek, aki ADA-t fogad el, van esélye a kiválasztásra, de egyetlen entitás sem monopolizálhatja a rendszert. Így a hatalom központosítása csírájában elfojtott.

A stakinggel kapcsolatos másik probléma sok hálózatban, hogy a nagy poolok egyre nagyobbak lesznek – a kisebb résztvevők egyszerűen nem tudnak így versenyezni. Ennek megoldására a Cardano telítési korlátokat állít be a staking poolokra. Ha túl sokan delegálnak egyetlen poolba, a jutalmak csökkenni kezdenek, és a delegálóknak el kell osztaniuk a tétjeiket a hálózaton. Elég ötletes, mivel biztosítja, hogy egyetlen validátor se váljon túl befolyásossá.

A staking tekintetében egy másik funkció is megkülönbözteti a Cardanót: amikor ADA-t stakelünk, az a tárcánkban marad. Ahogy talán tudjuk, lehet, hogy nem, más hálózatokban a staking gyakran az érmék zárolását jelenti. Ez hetekig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat, miközben nincs közvetlen hozzáférésünk a pénzeszközökhöz. A Cardanón azonban bármikor büntetések nélkül áthelyezhetjük, elkölthetjük, vagy akár újra stakelhetjük a lekötött ADA-t. Kell-e magyaráznunk, hogy ez mekkora rugalmasságot nyit meg?

És bontsuk ki röviden az időváltozót – az úgynevezett "korszakokat". A legtöbb más blokklánc a tranzakciófeldolgozást folyamatos, versenyképes versenyként közelíti meg. A validátorok sietnek a blokkok mielőbbi megerősítésére, hogy a legmagasabb jutalmat kapják. Mellékhatásként a hálózat gyakran eldugul, túl sok energiát emészt fel, és egyszerűen kiszámíthatatlanná válhat. A Cardano csapata ezt egy időváltozó bevezetésével próbálta megoldani a tranzakciófeldolgozásban.

A hálózat fix korszakokra bontja az időt – nagyjából ötnapos ablakokra, ahol a hálózat kiszámítható, rendezett módon szervezi meg a validálást. Minden korszak kisebb időszakokra bontódik. Minden egyes időrés alatt véletlenszerűen kiválasztanak egy validátort (vagy időszakvezetőt), amely a következő blokkot állítja elő. Ahelyett, hogy több validátor versengene egyszerre, csak az adott időrésben kiválasztott validátor tudja megerősíteni a tranzakciókat. Ez megakadályozza a pazarló számítási erőfeszítést és csökkenti a torlódást. Ennek eredményeként a hálózat csúcsidőben is zökkenőmentes marad.

Egy korszak végén a rendszer újrakalibrálódik. Kiszámítják a staking jutalmait, új validátorokat választanak, és a hálózat a staking részvételében bekövetkezett változások alapján alkalmazkodik. A ciklus ötnaponta ismétlődik. A felhasználók számára ez egy stabilabb, rendezettebb és kiszámíthatóbb ökoszisztémát jelent azokhoz képest, ahol a validátorok folyamatosan versenyeznek a tranzakciófeldolgozásba való beleszólásért.

Kiterjesztett UTXO modell: A Cardano fejlett számviteli rendszere

Ígérjük, hogy nem fogunk túlságosan technikai jellegűvé válni, de beszéljünk röviden a Cardano EUTXO (Kiterjesztett Fel nem használt Transaction Output) modelljéről. Ez a modell lehetővé teszi a hatékony tranzakciófeldolgozást, ami nyilvánvalóan minden érintett számára előnyös. Így működik.

Ha valaha is próbáltál tokeneket cserélni az Ethereumon csúcsidőben, valószínűleg láttál már olyan tranzakciókat, amelyek elakadtak, meghiúsultak, vagy több díjba kerültek, mint maga a kereskedés. Ez azért történik, mert az Ethereum szekvenciálisan dolgozza fel a tranzakciókat – minden művelet egyetlen, megosztott főkönyv frissítésétől függ; amikor a kereslet megnő, a rendszer lelassul.

A Cardano bemutatott egy módszert ennek a torlódásnak az elkerülésére – az EUTXO (Extended Unspent Transaction Output) modellt. Fő célja a tranzakciók független feldolgozása. Párhuzamot vonhatunk a készpénzkezeléssel. Tegyük fel, hogy van 50 dollárod, és úgy döntesz, hogy 30 dollárt költesz. Hogyan rögzíted ezt a tranzakciót? Az EUTXO modellel nem szerkeszted közvetlenül a teljes egyenlegedet. Ehelyett átadod az 50 dollárt, és a rendszer egy új borítékban visszaad 20 dollárt. Így minden tranzakció önálló; több tranzakció párhuzamosan feldolgozható anélkül, hogy zavarnák egymást.

Az Ethereum modellje ezzel szemben arra kényszeríti a tranzakciók egyenkénti ellenőrzését, ami elkerülhetetlen szűk keresztmetszetekhez vezet, amikor nagy a kereslet. A Cardano EUTXO-jával azonban az intelligens szerződések, a DeFi-kereskedések és más interakciók a hálózat által okozott késedelmek vagy hibák nélkül futhatnak. Ennek eredményeként a Cardano körülbelül 250 TPS-t (tranzakciót másodpercenként) képes feldolgozni, míg az Ethereum élettartama nagy részében alig érte el a 30-at.

Natív tokenek és több eszközből álló főkönyv: A Cardano beépített token eszközkészlete

Az Ethereum használatakor olyan tokenekkel van dolgunk, amelyek intelligens szerződésekre támaszkodnak – egyedi kódra, amely meghatározza az egyes tokenek működését. Az intelligens szerződések legnagyobb problémája, hogy mindegyiket külön, a nulláról írják. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőknek szó szerint újra fel kell találniuk a kereket minden alkalommal, amikor új terméket dobnak piacra. El tudod képzelni, milyen egy hatalmas ökoszisztémát kezelni, amely tele van ilyen egyedi algoritmusokkal? Nem csoda, hogy az Ethereum hírhedt a hatékonyság hiányosságairól és biztonsági hibáiról, valamint a néhány több millió dolláros hackelésről. És ehhez mindössze egyetlen rossz szerződés kell!

Ez a rendszer olyan, mintha olyan beszállítókkal kellene foglalkozni, akiknek mindegyikének megvannak a saját szabályai az árképzésre, számlázásra és szállításra vonatkozóan. Igen, némelyik jól működik, de a legtöbb más kezelése biztosan fejfájást okoz, nem is beszélve arról, hogy néhány akár tönkre is teheti a mérlegedet.

A Cardanón azonban a tokenek ugyanazokat a szabályokat követik, a natív token rendszernek köszönhetően. Íme a lényeg: A Cardano natív tokenjei egyáltalán nem igényelnek intelligens szerződéseket. Ehelyett közvetlenül a blokklánc több eszközt tartalmazó főkönyvébe vannak beépítve, akárcsak a natív érme, az ADA. Így a fejlesztőknek nem kell időt pazarolniuk az egyéni kódra vagy a patchwork javításokra a megjelenés után.

Fejlesztői szempontból ez gyorsabb (és egyszerűbb) kódolást és hibakeresést, kevesebb auditot és a problémák alacsonyabb kockázatát jelenti. A felhasználók számára mindez alacsonyabb díjakat, kevesebb vagy nulla sikertelen tranzakciót és összességében stabil élményt jelent bármilyen alkalmazásban.

Az ADA érme: A Cardano éltető eleme

Minden blokkláncnak szüksége van egy natív pénznemre a dolgok mozgásban tartásához. A Cardano esetében ez az ADA – az az érme, amely a tranzakciókat hajtja, biztosítja a hálózatot és jutalmazza a résztvevőket. Ha használtál már Ethereumot, észre fogod venni, hogy az ADA szerepe nagyon hasonlít az ETH-éhoz. Fedezi a tranzakciós díjakat, működteti az intelligens szerződéseket, és értéktárolóként szolgál a befektetők számára.

De van egy kulcsfontosságú különbség. Az Ethereum Proof-of-Work (PoW) hálózatként indult, és csak 2022-ben kezdett átállni a Proof-of-Stake (PoS) hálózatra. A Cardano ezzel szemben a kezdetektől fogva PoS volt (és még 2015-ben indult). Tehát nem egy utólagosan módosított rendszerről van szó – minden alapvető alapelve a bevezetés óta érvényben volt.

Ahogy már említettük, a Cardano stakinget használ a tranzakciók validálására. Az érvényesítő csomópontok – lényegében a hálózat könyvelői – zárolják az ADA-t a rendszer biztonsága iránti elkötelezettségük bizonyítékaként. Cserébe jutalmat kapnak. Semmi extra.

ADA stakingolása

A legegyszerűbb módja a kezdésnek, ha az ADA-t delegálod egy staking poolba. Ehhez nincs szükség speciális hardverre vagy technikai szakértelemre – csak egy kompatibilis tárcára, mint például a Daedalus, a Yoroi vagy az Exodus. Miután a tárca beállította, böngészhetsz a poolok között a díjaik, a teljesítményük és a telítettségük (mennyire vannak közel a megteléshez) alapján. Néhány koppintás, és máris benne vagy. A jutalmakat nagyjából ötnaponta osztják szét.

A hozamok jellemzően évi 3% és 5% között mozognak, természetesen a pool hatékonyságától függően. Ha kamatos jutalmat szeretnél kapni, a keresetedet újrabefektetheted úgy, hogy delegálod (újrabefekteted) azt a poolba.

Ha egy kevésbé beavatkozást igénylő megközelítést keresel, érdemes lehet megfontolni a szabályozott kriptotőzsdéket, mint a Binance és a Kraken, mivel ők is kínálnak staking szolgáltatásokat. Ezek kezelik a technikai részleteket helyetted, de van egy kompromisszum – feladod az ADA feletti irányítást, amíg az staking alatt van. Tehát annak ellenére, hogy stakingelsz, a pénz technikailag nincs a te pénztárcádban.

A technológia iránt érdeklődők számára pedig mindig ott van a lehetőség, hogy saját hálózati módot állíts be és üzemeltess. Ez messze a legnagyobb hatáskört kínálja a bevételeid felett, de infrastruktúrát, karbantartást és delegálók vonzását is igényli. Sok folyamatos kezelést, az biztos. Ahogy valószínűleg kitaláltad, ez a lehetőség azoknak a legmegfelelőbb, akik hosszú távon szeretnék támogatni a hálózatot.

A Cardano staking modelljének legfontosabb előnye a likviditása. A legtöbb hálózattal ellentétben, amelyek fix időszakokra zárolják az alapot, bármikor feloldhatod az ADA stake-elésedet. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet mind a kezdők számára, akik csak meg szeretnék ismerni a hálózatot, mind a tapasztalt, tudatos Cardano-támogatók számára.

Összpontosítás

Foglaljuk össze, amit tanultunk. A Cardano egy olyan keretrendszert biztosít, amely a kiszámíthatóságot és a teljesítményt helyezi előtérbe. A blokklánc legnehezebb kihívásaival – a skálázhatósággal, a hatékonysággal és a biztonsággal – foglalkozik, amelyek gyakran problémát jelentenek az Ethereumban. A Cardano ökoszisztéma sarokkövei a lektorált kutatások, a kibővített el nem költött tranzakciók kimeneti modellje, a "natív" token létrehozó eszközkészlet és a Hydra protokoll. Ezekkel az innovációkkal a Cardano egy olyan hálózatot kínál, amely szűk keresztmetszetek nélkül kezeli az összetett műveleteket, a sebesség feláldozása nélkül skálázódik, és kiváló megbízhatósággal támogatja a decentralizált alkalmazásokat.